Szentlászló, 1991. november 24.

Szentlászlói barátaink, Horvátországban tegnap megemlékezést tartottak arról a hősi helytállásról, amikor 1991-ben a mintegy 1200 fős, magyarok és horvátok lakta közösség, 152 napig védte a települést a háborúban. 

Szentlászló, 2019. november 23.

1991. november 24-én, amikor a JNA és a szerb szabadcsapatok teljesen körbezárták Szentlászlót, és már semmi esély nem volt annak megvédésére, az ott maradt védő katonák és civilek szervezetten, emberveszteség nélkül elhagyták a falut.

Akkor, 1991. november vége felé, Magyarországon a meleg szobákban, fotelekben ülve a hírekből értesültünk arról, hogy „Szentlászló elesett”. Rossz megfogalmazás volt, nem esett el. Elnéptelenedett mintegy nyolc évre. Aztán az emberek lassan visszajöttek, sok-sok segítséggel újjáépítették a falut.

Különösen szerencsésnek tartom magamat, hogy 2008-ban, a Szentlászló nevű települések éppen soron következő találkozóján eljuthattam Szentlászlóra. Akkor az ottani barátaink – a hihetetlen szíves vendéglátás és óriási vendégszeretet mellett, – egy kerek történelmi összefoglalót adtak nekünk arról, hogy mi történt a faluval, a környékével, Vukovárral, 1991 nyarától egészen novemberéig. Sok-sok barátot szereztem ott, és tudom, hogy lelkem egy része ott maradt. 

Büszke vagyok rá, hogy egykori tanítványomnak segíthettem történész diplomamunkájának írásakor. Így Szentlászlón is készíthetett személyes interjúkat és megismerhette a már meglévő történeti írásokat.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – idézek néhány sort Domján Dániel (Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században - Szentlászló száz éve) diplomamunkájából, aminek vonatkozó fejezetét főként Kelemen Dávid nyugalmazott iskolaigazgató írásaiból és Kelemen Dezső barátommal készített személyes interjú alapján állított össze.

„A függetlenség kikiáltása után, közvetlenül június 26-án a falu végén található rendőrségi épületre a környező falvakból érkező csetnikek rálőttek, mert azon már a független Horvátország zászlaja lengett. Ez volt a falu elleni első támadás.”

„A következő napokban a szomszédos szerb falvakból (Szilas, Ada, Palača, Markušica) támadást intéztek a szerb lakosok. Mivel Palača-t és Szentlászlót csak egy vasúti töltés választja el, a leghevesebb támadások ebből az irányból érkeztek. Szentlászló magyar és horvát lakói azonnal megkezdték a falu védelmének megszervezését, ami nem volt könnyű feladat, tekintve, hogy nagyon kevés fegyverrel rendelkeztek. Az első támadás után egy nagy erejű támadással próbálták bevenni a falut. Mivel a védőknek sikerült veszteségeket okozniuk a szerbeknek” … „ nem tudták megállapítani, hányan lehetnek Szentlászló védői, valószínűleg számukat nagyobbra becsülték, mint amennyien ténylegesen voltak.”

„A horvát és magyar védőket az Első Nemzetközi Szakasz is segítette, melynek parancsnoka az újságíróból lett katona, Rózsa Flores Eduardo volt. A falu védelmében nagy szerepet játszott Kocsis László a magyar-horvát védők parancsnoka, illetve Mihalik István, a Horvát Hadsereg tábornoka.”

„Július végén egyre több belövés érte a falut. Összehasonlítás képen: míg a majd 32 000 lakosú Vukovárra naponta körülbelül 10 000 rakétát lőttek, volt olyan nap, hogy az 1200 fős Szentlászlót 5000 belövés érte! Augusztus végén Eszék irányába a falut még el lehetett hagyni, így a gyermekeket, időseket, nőket evakuálták. Eszékre és Magyarországra, főleg Szigetvárra érkeztek a menekültek. A szigetvári I. számú iskolában a gyerekeknek lehetővé tették a horvát nyelvű oktatást.”

„Október elsején Palača irányából, célzott lövésekkel lerombolták a falu református templomának tornyát, de az épület többi része is szinte teljesen romba dőlt.”
 „November 20-án Ernestinovot elfoglalja a JNA, így Szentlászlót teljesen körbevette a Néphadsereg, illetve az időközben Vukovárról Palača-ra érkezett Arkan Tigrisei szabadcsapat.”

„A falu körül volt véve, így meg kellett szervezni a kitörést. Mivel még voltak civilek a faluban és sok volt a sebesült, az első csoport egészséges katonákból állt, akik Vrbik felé indultak, hogy utat nyissanak a második csoportnak, akik egészséges katonákon kívül sebesültekből és pár idős falusiból állt. Az első csoportot Mihalik István, a másodikat Kocsis László vezette. A második csoport fél órával később, 17:30-kor indult el. A második csoport hajnali 05:00-kor ér be Ivanovacba, mely ekkor nem volt elfoglalva, innen a sebesülteket mentők vitték kórházba.”

„A falu védők nélkül sem adta könnyen magát: egy külföldi újságíró, aki Arkant kísérte, a következőket jegyezte fel november 24-25-éről: „Arkan két keze közé fogta a fejét és hisztérikusan rikácsolt: „Azok a kurafik”… - üvölti és zokogásban tör ki. Míg mellette állunk látom, amint számos szerb holttestet raknak fel a teherautókra […] a legtöbbjükön lőtt sebek látszanak. Az összekötő azt mondja : […]Meg voltunk győződve róla, hogy az usztasák a faluban vannak, és a rohamra induló három oszlop egymást lőtte, az összes halott, akit itt látsz a szövetségiekkel történt hibás koordináció eredménye.” Vagy 50-60 testet számoltunk össze”

„Mivel a kivonulás gyorsan történt, számos holttestet temetetlenül kellett a faluban hagyni. A falu lakosai közül 21-en hősi halált haltak, közülük öten civilek. Nem szentlászlói lakosok közül tizenheten áldozták életüket a faluért. Eltűntként tartanak számon hat civilt, akiket nem tudtak értesíteni a falu evakuálásáról, így valószínűleg a JNA és a csetnikek kegyetlenkedéseinek áldozatává váltak. Holttestük eddig nem került elő, a szerbek többszöri kérésre sem árulták el, hogy hol hantolták el őket. Négy katona esett hadifogságba, róluk mindmáig nincs információ.”

Szívesen mentem ez év október végén is Szentlászlóra, a jeles napra, amikor a háború során lerombolt református templom teljes újjáépítése alkalmából rendezett istentiszteleten részt vehettem.

Szentlászló temploma a háború után

Szentlászló temploma 2019. október 31-én

Fontos tudni mindenkninek, hogy mire is emlékeznek barátaink, és miért volt fontos ez a hősi helytállás 1991-ben? 

Szentlászló, a 800 éves magyar falu hét-nyolc évre lakatlanná vált. A szerbek kifosztották, de senki nem költözött a házakba. Szentlászló hős védői 152 napig tartották a települést, ezzel időt hagyva Eszéknek, hogy a védelmet megszervezzék, és fegyverekkel is felszerelkezzenek, úgy ahogy Vukovár ostroma is időt hagyott Horvátországnak felkészülni a védekező háborúra, Szentlászló ugyanígy segített Eszéknek.

Da se ne zaboravi....Laslovo 1991.